A kollektív tudás attribútuma: Villanyspenót
A 2009-ben indított Villanyspenót projekt 2019-ben az OSZK rendszerében
Éppen 10 éve annak, hogy a magyar Wikipédiába megírtam a Villanyspenót szócikket. Tettem ezt abból az alkalomból, hogy elindult a Hálózati irodalomtörténet – VillanySpenót c. projekt weboldala. A nagyszerű kezdeményezésről írt az Élet és Irodalom, hírt adott róla több hírportál. A lényeg pedig nagyjából a következő volt.
A digitális kiadvány alapját a Szegedy-Maszák Mihály szerkesztésében és 2007-ben élénk fogadtatás kísérte A magyar irodalom történetei c. háromkötetes mű alkotta. A szakmai zsargon ezt szellemesen Neospenótnak keresztelte annak okán, hogy elődje, a Sőtér István szerkesztette hatkötetes A magyar irodalom története védőborítójának színe miatt a Spenót becenevet kapta a literátus körökben.
A híradásokból és Horváth Iván ötletgazda És-beli interjújából megtudható volt, hogy
- a hálózati kézikönyv egyfelől digitális formában tartalmazza a Neospenót teljes anyagát annak lezárt, könyvben megjelent alakjában
- másfelől ugyanezeket a fejezeteket közreadja aktualizált, szerkesztett és szerkeszthető, továbbírható és kiegészíthető webformátumban
- harmadrészt módot ad további fejezetek megírására és feltöltésére a törzsanyagba.
Továbbá pedig lehetőség van összefoglalók, kiegészítő jegyzetek, hivatkozások készítésére és közreadására is. Az online könyv mint hipertext tehát gyakorlatilag korlátlanul fejleszthető – és ebbe a munkába a közreműködők sokkal szélesebb tábora vonható be, semmint egy hagyományos szerkesztőségi műhelymunka során.
Mindezek alapján a kollektív tudás attribútumának szánt felület emlékeztetett a Wikipédiára, mégsem teljesen úgy működött. Regisztráció után sem lehetett azonnal belebabrálni a cikkekbe. Minden olvasói hozzájárulásnak előbb túl kell jutnia a moderátori szerepet játszó szerkesztők szűrőjén. Különbözik a rendszer a Wikitől abban is, hogy minden anyag a szerző névvel jelenik meg a felületen.
Első helyen a Google-keresőben
Mindezekről akkori blogomban is beszámoltam, ami természetes. Az kevésbé, hogy Hálózati irodalomtörténet – Villanyspenót cím alatt közzétett posztom nemcsak saját címével, hanem az Online irodalomtörténeti kézikönyv kulcsszóval is az első lett a Google-találatok között. Sőt. Bár az egyszavas kulcsszóval – villanyspenót – az általam írt Wiki-szócikk került az élre (most is ott van), a második blogbejegyzésem lett – és csak a harmadik honlap lett a projektoldal.
Alig két évvel indulása után a rangos publikációkat tartalmazó rendszerbe felkerült A generációváltás elmarad c. dolgozatom.
2000-es dolgozatom a Villanyspenót honlapján – a Google megtalálja
A 2000-ben keletkezett írásban dióhéjban igyekeztem összefoglalni a kárpátaljai magyar irodalom akkori helyzetét. Az adatok jó része akkorra már elavult és értelemszerűen számos újabb fejlemény sem kerülhetett bele a kis tanulmányba, ezért is kértem a szerkesztőket, hogy a megírás dátumát legyenek szívesek feltüntetni a közlemény alatt.
Egy másik blogomban erről is beszámoltam, és ez a poszt is felkerült a Google első oldalára. Ebben azért már közrejátszott a SEO keresőoptimalizálás terén szerzett tapasztalatom.
Nem sokkal ezután a projekt teljesen leállt, majd később anyaga is eltűnt a netről. Az egyszavas kulcsszóval domain elérhetetlenné vált, míg valaki megszerezte és valami vegyes saláta marketing oldalt indított alatta.Nyilván jól járt a MOZ DA 28 keresőmarketing értékű hellyel.
A nagyszerű kezdeményezés szövegei pedig átkerültek az OSZK digitális anyagába. Idővel ez én honlapjaim is eltűntek a TOP találatok közül, de ez még éppen tartja a 10. helyét: