Víz minden mennyiségben – folytatás
<< 2. rész: Keresztvíztől özönvízig

Tudományosan nem igazolt pí-víz még kevésbé igazolt házi előállítása
P – palackozott víz, pí-víz
Palackozott víz – csapi víz palackba való töltése és áruházban való terjesztése.
Pí-víz *– rendezett molekulastruktúrájú víz. Állítólag, amikor az élő szervezet, ezt a vizet hasznosítja, akkor nem kell többletenergiát felhasználnia a bekerülő folyadékok tisztítására és kezelésére, hanem szinte azonnal hasznosítható alkotóelemként építi be a szervezet működési folyamataiba, és a megspórolt energiát más területeken tudja hasznosítani.
R – rétegvíz, résvíz
Rétegvíz (földrajz) – két vízzáró réteg közötti vízáteresztő rétegben lévő víz (artézi víz).
Résvíz (földrajz) – a kőzetekben előforduló réseket, repedéseket kitöltő víz.
S – Sz – sós víz, szájvíz, szenteltvíz, szennyvíz , szikvíz, szódavíz, szürkevíz
Sós víz (kémia) – a nátrium-klorid vizes oldata
Szájvíz – a szájüreg precíz tisztításához alkalmazott friss leheletet adó fertőtlenítő, olykor gyógyhatással is rendelkező oldat.
Szenteltvíz – a víz a tisztulás ősi jelképe, amely minden kultúrában és vallásban különleges jelentőségű. „Sós vízzel áldjuk meg az embereket, hogy akiket ezzel meghintenek, megtisztuljanak és megszentelődjenek.” – rendelte el használatát a papok számára a második század elején I. Sándor pápa.
Szennyvíz – emberi hatásra szennyeződött víz. A szennyvíz a vízfogyasztás végterméke, mely származása szerint lehet ipari, mezőgazdasági vagy kommunális.
Szikvíz – szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiában nagy nyomással palackoznak szifonfejjel ellátott szikvizes palackokba.
Szódavíz – nyomás alatt lévő szénsavas ital (nincs benne szóda!).
Szürkevíz – a háztartásokban a kézmosásnál és a mosásnál keletkező víz, ami ivásra nem alkalmas, de más célra (takarításra, WC-öblítésre) – igen.
T – talajvíz, tápvíz, tengervíz, termálvíz, túlhűtött víz , tüzes víz
Talajvíz (földrajz) – a felszín alatti víznek a legfelső vízzáró réteg feletti típusa.
Tápvíz (mérnök) – valamilyen gépezetben tápul (pl. gőzfejlesztés céljából) szolgáló víz.
Tengervíz – a tengerekből vagy óceánokból származó komplex oldat, mely sokféle szerves és szervetlen anyagot tartalmaz.
Termálvíz – (hévíz)
Túlhűtött víz (fizikai kémia) – a tiszta víz fagyáspont csökkenésének előidézése.
Tüzes víz (élelmiszeripar) – erőspaprika-kivonattal (kapszaicinnal) ízesített italcsalád. (May Károly könyvei alapján tüzes víznek az indiánok nevezték a tömény italokat, amiket a spanyoloktól kaptak.)
U – Ü üvegvíz
Üvegvíz* – A víz –140o C-nál kétféle formát vesz fel: kristályos és amorf. Az utóbbit nevezik üvegvíznek. (Lásd még: A víz különleges halmazállapotai)
V – vadvíz, választóvíz, vezetékesvíz, vízesés, vízfesték, vízfertőtlenítés, vízgőz, vízgáz, vízhajtó,vízkereszt, vízkő, vízkőoldó, víztisztítás, vízüveg
Vadvíz (sport) – zuhatagos folyó.
Választóvíz (kémia) – salétromsav, mivel az arany nem oldódik benne, de az arany ötvözésére használt fémek reagálnak vele, ezzel ki lehet mutatni, szét lehet választani a nemes fémtől.
Vezetékes víz – (csapvíz)
Vízesés (földrajz) – a folyóvíz szintkülönbség miatti, meredeken való hirtelen lejtése.
Vízfesték – vízben oldódó festék (akvarell).
Vízfertőtlenítés (mérnök) – kitermelt víz megtisztítása.
Vízgőz – magas hőmérsékleten elpárologtatott víz (a víz gáz halmazállapota).
Vízgáz (kémia) – a koksz és a vízgőz reakciójából keletkezett hidrogén és szénmonoxid elegye.
Vízhajtó (orvosi) – olyan vegyületek, amelyek megemelik a kiválasztott vizelet mennyiségét, eközben megemelik a nátrium- és a kloridionok ürítését..
Vízkereszt – a karácsonyi ünnepkör zárónapja.
Vízkő (kémia) – a vízben nem oldódó kalcium- és magnézium-karbonátok lerakódása.
Vízkőoldó(kémia) – savas oldat, amely feloldja a karbonátokat.
Víztisztítás – a vízben található szennyeződések és baktériumok eltávolítása.
* tudományosan nem igazolt
Összegyűjtötte: Á. E.
Egészség, életmód, technológia. Marketing tartalom